Cím-akronim: UVGK
N. Dr. E. Htregguf: Utazások a Vízgazda
körül
Klíma-szenzitív iránytűvel a fedélzeten
a Törvény és Bürokrácia Szküllái és Kharübdiszei között
Tudományos-bukdácsolások árja és
Média-kacsák özöne ellenében
(2022, ISBN 978-615-01-4475-7)
Ez a könyv
előzmény nélkül forgatva nagy falat – de bátraké a szerencse.
A javallott
előzmény a Szenny és Víz c. kötet, amely megalapozza a főbb
tételeket.
Jelen kötet
ezekre támaszkodva hág magasabbra és lép messzebbre. Demonstrálva, mennyire
széleskörűen ható a Vízgazda-elv. Két fő részre
tagolódóan előbb a vízzel-kapcsolatos legkülönfélébb problémák bemutatásával
tárja fel a bajok gyökereit – nem mulasztva el mögéjük tenni az orvoslásuk
lehetőségét, módját és kivitelezését. Ezzel kapcsolatban megvilágítja a
fenntartható talajgazdálkodás módját és működését is, aminek tükrében
magyarázatot nyernek az agrárium mai problémái. A kötet másik,
kisebb-terjedelmű része a köztudatba sajnos már sikeresen beágyazódott Klímahisztiből
igyekszik kifogni a szelet. Ebben a részben kapnak helyet olyan írások is, amik
a Tudomány degradációjára figyelmeztetve intenek óvatosságra, s felvetik mind
az ottani közreműködők mind a társadalomirányítók felelősségét.
Elérhetőség és kronológia: https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/konyv-uvgk.html
Címlap
Hátlap
Elöljáróban
… A témák tárgyalási-módjában továbbra is az ismeretterjesztői-szint a domináns. Ezt
a megközelítést ítélem hatékonyabbnak ahhoz, hogy az üzenetek ne csupán
megszólítsák a társadalmat, de hogy a közvetített tartalmak zöme minél
többjükhöz effektíve el is jusson. Ez a tudományos-megítélés felől redukáltabb
közlési-mód azonban nem jelenti azt, hogy a befogadó részéről ne kívánna
helyenként meglehetősen koncentrált odafigyelést, agymunkát, visszalapozást,
összeolvasást – akár a cikk lábjegyzeteivel, akár az utalásokban jelzett
tartalmak ismétlő/frissítő átlapozásával…
Az általam itt
választott redukált-tárgyalásmód
ugyanakkor felületet adhat a „pedigrés-tudomány” képviselőinek arra, hogy
lekezeljék, semmibe-vegyék, netán élcelődéssel próbáljanak meg
ellehetetleníteni itt-közölt részleteket. Ennek féken-tartására időnként be
kell vessek egyfajta (jobbára kémiai) „nehéztüzérséget”. Ennek lövegei világos
példákkal demonstrálják a szerzett-címeik pedigrés-védbástyái mögé
előszeretettel-bújók csalhatatlanságába vetett hit általános-tarthatatlanságát.
Ezen alkalmakkor is lehetőleg olyan tüzéri-eszköztárnál
maradva, amely még nem akadálya annak hogy a szélesebb-közönség is
értő-beavatottként szemlélhesse – legalábbis az előálló ballisztika
precizitását…
Nyomorultak
…Így történt, hogy földalatti
csővezetékek rendszerébe lettek terelve létünk azon váladékai, melyekkel
szembesülni az angolvécére-kapaszkodott friss-mázas kultúr-fölény
emelkedettsége magaslatáról azóta sem mutatkozik szándék. Folyt hát az élet az
újdonat, a vízbe-szaró elrendezés mentén, mígcsaknem beköszöntött a nap: itt az
ideje előhúzni a tudományt, ugyanis baj mutatkozik itt, meg ott, meg amott.
Azóta ez a foslé-körül settenkedő tudomány módfelett szélesvalagúra hízlalta
ugyan magát, ám a bajok csak nem szűntek meg. Mindeközben a vízbeszarás
alapjoggá emelkedett: a Szanitáció
lobogója alatt folyik a terjesztése már minden porfészekben, mint anno
tűzzel-vassal a „civilizálatlan vadak” közt a kereszt egyedüli-szentségéé.
Az új alapjog mellé persze használati kiskáté is dukál. Nosza, a Törvénykezés megszüli a vonatkozókat.
Aki ezen szedett-vedett értelmetlenségek szövevénye alól kibújni próbál, azt
akkor is a földbe döngölik ha önerőből jobb rendszert működtet mint a
gátlástalan költekezésekkel létrejött pazarlóan-működő legális monstrumok. Nem
számít ugyanis semmi eredmény, ha az nem az Akadémia
felől érkezik. Onnan persze nem is jő efféle, ugyanis a kényszeres cikk-gyártók
úsznak a verítékben hogy megtermelhessék az elvárt publikációs-penzumot…
Az Örökség
… Jellemzésére
sokkal alkalmasabbnak találom felvillantani élete egy röpke epizódját, mikor – Fekete-Afrikába küldetve – azzal is
kellett foglalkozzon: mit is lehet tenni e totálisan-elmaradott régióban a
mindennapos-élet könnyítéséért, gyakorlatilag külső „támogatás” nélkül. A helyi
endívia-termesztés megvalósítása volt a sorban, balkézről, az egyik ilyen mentő-ötlete.
E zsenge saláta-éteknek óriási ugyanis a keletje Nyugat-Európa szerte, ami
garancia egy szerény de fordított-irányú pénzpumpálásra. Viszont a piacos,
„fehérített” endívia teljes-sötétséget kíván nevelése során – ami
Egyenlítői-Afrikában bizony nem könnyen áll elő, hisz’ Európában is csak az
elsötétített termelő-helyiségek célzatos építése erre a garancia. Ezen
Gordiuszi-csomó átvágásához e szokatlan-észjárású társunk a bambusz-szárat
találta alkalmatosnak. E nád-féle ugyanis belül üreges felépítésű: a szár
hossza-mentén egyenletesen-eloszló nóduszok zárt kapszulák sorát adják. Így a
bambusz-szár megfelelő feldarabolásával ezen éppen-megfelelő átmérőjű
felülről-zárt üreges-hengerek a palánták fölé helyezve mint sapkák biztosítják
a szükséges sötétséget. Éspedig számos termesztési-cikluson keresztül, hiszen a
lebomlásuk viszonylag lassú – de amikor megtörténik, ami hátramarad az nem
eltakarításra-váró szemét, hiszen nem természet-idegen: anyaga visszakerül az Anya-Természetbe, különösebb szállítás
és herce-hurca nélkül. S ami alapvető: helyben terem, akár vadon is…
Terv-javaslat
A helyes vízgazdálkodás két
alapvető tényezőből rakódik össze: a vízből és a gondos, értő gazdából.
Minden más mellébeszélés, fontoskodás, oktondiság. E kettőből is, a
primer-meghatározó a víz léte, csakis ezután lehet vele gazdálkodni. Mégpedig
úgy, hogy legyen a létünkhöz szükségez ivóvíz, hogy legyen az életünket
komfortosabbá tevő használati-víz, hogy legyenek ezek elérhetőek „ínség”
idejében is, hogy legyen a sajka vagy hajó feneke alatt is víz (ha dolgunk akadna ezekkel),
hogy legyenek a környezetünk klímáját kiegyenlítettebbé tevő vízfelületek a táj
és lakói számára.
Éspedig TISZTÁN – mármint a
CÉLHOZ igazodóan.
Minden egyéb
vonatkozás csakis ezek teljesülése mellett (és után) jöhet szóba. Így
pl. az árvízvédelem nem boríthatja a
primer-érdekeket. [Helyes
vízgazdálkodás az árvíz felléptét praktikusan eliminálja.] Hiszen az
éppúgy nem tartozik a vízgazdálkodáshoz, miként a helyes táplálkozás tennivalói
közé sem sorolható a bővebb-gatya megvásárlása – akkor sem ha ennek igénye a
táplálkozás borulásából ered…
Szürkevíz
… Dacára hogy se a Média se az Önkormányzat
sem a különféle-vízprogramokban kutatási-elkötelezettséggel részes Akadémia nem állt sem a kezdeményezésem
sem az általa-elért eredmények bemutatása mögé, a teljesítménynek (ha
szűkebb-körben is) híre szaladt. Némely látogató „csodát” emlegetett a
kiöntözésre kerülő víz tisztaságának a puszta látványa hatására, míg
objektívebb szemlélőket arra késztetett hogy maguk is ellenőrizzék vizünk
minőségét. Így került sor tőlem-független mintavételeken keresztül egy harmadik
akkreditált-laboratórium méréseire, amelyek tökéletes replikátumait adták a
megelőző-eredményeknek – egyben további alátámasztásul szolgáltak a rendszer
időbeni-stabilitásra vonatkozóan.
Fontosnak
tartom kiemelni: a rendszer működése nem igényelt semmiféle aktív-eszközt. Azaz
nincs elektromos-áram igény és fogyasztás, nincs adagolandó vegyszer, nincs
költséges és meghibásodható egység/műszer, és nincs ezek miatti karbantartási
szükséglet és kényszer-szünet…
… A Helyi-önkormányzat
nem foglalkozott a tevékenységemmel egészen addig, amíg kényszerpályára
helyezve a falu jövőbeli vízgazdálkodását le nem zavarta az országszerte
dömpingszerűen zajló szennyvíztisztító-mű építésekkel kapcsolt csatornázást a
falu egészében, s az átadást követően elkezdte befogdosni a lakosokat a
rákötésekre. Ahol ellenállással találkozott, ott a Törvény komor betűit nyomta
fenyegetésül az orr alá. A Törvény
tudorai a lakosság bekerítését már 1995-ben megalapozták, a „Legjobb Környezetvédelmi törvény”
megalkotása hivalkodással. A törvényi-hozzáállás a Törvényszékeken csúcsosodik ki. E csúcsokon a
kommunikációs-elrendezés az, hogy a belépőnek bármely magas tudás ormáról le
kell ereszkedni e székek szintje alá, hogy az azokon ülnöklő felhatalmazott
ítész eleve lefele tekinthessen ránk…
Öntözés
… Valahogy éppannyira elkerüli az
öntözés-mániákusok figyelmét a tény miszerint a talajvíz oldott-sótartalma
bizony jelentős, miként Napóleon és Hitler tervei azt hogy Oroszországban
kocsi-marasztaló az őszi-sár és nem-cirógató a tél. Az alulról felszivattyúzott
víz a talajfelszínen terítve ott és a felső-talajrétegben só-többletet hoz
létre, ami hosszabb-távon akkumulálódva bizonyosan talajminőség-befolyásoló
tényező. Az ebből adódó kedvezőtlen hatás hamarabb is bekövetkezhet, amennyiben
a felhozott ionok közt a Na‑tartalom jelentős. Ez pedig nem
ritka geológiai eset…
Bili-Balaton
…A Birodalom (hogy rendet rakhasson a
nyughatatlan végeken – s hogy maximalizálhassa a majdan megtermelhető áruk és
kitermelhető természeti-kincsek kivitelét az Örökös-tartományaiba) elrendeli a Balaton megregulázását. A terv
kidolgozását a tó precíz feltérképezését 1766-ban adó tehetséges mérnökre, Kriegel Sámuelre bízzák. Aki – jó
taktikai-érzékkel – három változatot munkál ki és nyújt be 1776‑ban a Kamarillához… Nem lehet érdektelen mai
szemmel, hogy Kriegel előrelátása (a
megszült kényszer-tervezeten túl) elment odáig hogy „a Sió hajózhatóvá tételét is tervezte s ennek érdekében kitérőket és zsilipeket javasolt.”
Tehát nem hevenyészve, hanem átgondoltan: hogy a hajózhatóság akkor is fennálljon ha éppen nincs
fölösvíz-leeresztés…
Büdi-Balaton
…Ha a limnológusok által agyondicsért
Balatonról esik szó, s az ennek kapcsán az odalátogató turisták millióiról,
akkor nekem nem az jön a nyelvemre hogy telehugyozzák a tavat, mert ezzel
foglalkoznak mások; magam a vízzel kapcsolatban inkább így fogalmaznék: „Kereskedelmi kiaknázásra egyelőre
elfogadhatatlanul-híg naptej-koncentrátum.” Ám – túl azon hogy sem a pisa
sem a naptej hektoliterei nem emelik a víztisztasági-mutatókat, a Tó lassú
(vagy éppenséggel gyorsított) tönkretételében elsődleges szerepe a belekerülő
foszfortartalomnak van…
… Ha némileg bővebben – és hogy
többen értsék, érzékletesebben – akarnám jellemezni, akkor a kialakult helyzet
ahhoz hasonlatos mint amikor valaki alaposan telefosta a nadrágját, majd azt
követően roppant tudatos diétát tartva már csak aprókat szarik ugyanabba a
gatyába s ettől ezt reméli: alul a nadrágszáron már csak üde levegő távozik. Ha
valaki jobban kedveli a tudományos-köntösű tálalást, az megtalálhatja az intést
ott is: „Az elárasztandó területeken
általában a talaj foszfor leadására lehet számítani bizonyos – ma még be nem
látható – ideig.” De magam is megfogalmazhattam volna elméleti-oldalról a
jelenséget a kiszorításos-kromatográfia felől, ha a célom mindössze az lett
volna hogy publikációba öltöztessek egy közlést amit azután a kutya se forgat
vagy ért…
(Rehabilitáció)
Lehetőségek és Akadályok
…A mulyaságok-története kéztördelő
szereplői és aggodalmas kellékes-stábja fölött mindeközben ott lavíroznak azok
a semmirekellők, akiktől érdemi-segédlet bizton nem várható, akik csupán
egyetlen dologra alkalmasak: okvetetlen akadályozásra. Ők szülik a ritka-légből
a betartandó milliónyi regulát, kötvén ezekkel meg ha lehet mindenki
kezét-lábát, s aztán csücsükélve pihegnek közpénzen és védetten a
hivatalaikban, lesve hogy mikor róhatnak ki büntetést: határidő-túllépés,
hatályosság-elleni tett, vagy bármi egyéb hasfájás kapcsán…
Holt-Tisza
… Szeretném remélni, hogy a remediáció
tudomány-kínálta lehetőségei bemutatásához fűzött kísérő-magyarázataim kellően
megvilágították: A Természeten ejtett
seb begyógyításához a Természetnek
megvannak a saját eszközei. S amennyiben ezeket ismerjük (és elfogadjuk), akkor
azokra rásegítve a
zajló-folyamatokat jelentősen fel is gyorsíthatjuk. A technokrácia által
előtérbe-tolt kínálatokkal szemben a természetes-folyamatok nemcsak sokkalta
olcsóbbak és kisebb átmeneti-felfordulással járnak, de egyben garantáltan mellék- és utó-hatás mentesek is. Mindezt
azért említem, mert sem a technokrácia papjai sem a módszereikből profitálók
nem fogják egykönnyen átengedni a terepet a laikusabbak által is levezényelhető
megoldásoknak. Az anyagi-haszontól elesésnél is talán jelentősebb-faktor az a
céhbeli-buzgóság, mely arra irányul hogy mindenképp kerülendő a
fennen-hirdetett kompetenciájukon ejtett sebbel a tekintélyükön eshető csorba.
Ha ugyanis elismernék más kompetenciáját (mi több: a számukra kedvezőtlen
rangsorolást) azzal a perifériára szorulhatnának – miként a mesterségében
leleplezett asztaltáncoltató. Hogy vajon technokrata-kézben marad-e örökre a
művi-rombolásokat felbuzdulásokként követő művi-rehabilitáció is, az a tömegek
elkényelmesedő életvitelén és szemléletén áll vagy bukik. Ha ezek a tömegek
csupán elvárásokkal élnek – miközben rutinszerűen tudattalanul is hozzájárulnak
az eltakarítandókhoz* – akkor azt fogják kapni amit fölűről, a
technokrata-régiókból nyújtanak. (A „jogaik” iránti igények makacsul
villogtató-követelése ehhez csupán a torz jog-gyakorlat kiszámíthatatlan
időhúzásával és bürokratikus terheivel fog hozzájárulni.)…
Tudás és Tudós
A
„tudományos-közeg” mindinkább érték-degradáló és papír-szaporító nyüzsgéséből
történt önkéntes-távozásom hosszú-némaságát egyedül amiatt szakítottam meg,
hogy a Vízgazda-rendszer
páratlanul-egyszerű és egyben zseniális koncepciója terjesztésének a felkarolói
közé besoroljak. Indításképpen magamra vállalva, hogy e teória össznépi-szinten
pillanatnyilag legidegenkedőbben fogadott elemével való összebarátkozást
előmozdítsam. Ennek keretében helyeztem vizsgálataimban egymás mellé a
(fintorogva lenézett és eltüntetésre ítélt) szarunkat és a szennyvízipar
(egek-magasságába emelt, egyben a törvény roppantó-erejével kötelezően
ránk-kényszerített) tevékenységét, hogy előbukkanhasson: hol is az érték, s hol
a kár-okozás és rombolás…
… Az, hogy
a glifozát-elítélő nyüzsgésben eddig semmiféle szerephez nem köthető a nevem,
sem a már lefektetett és kibontott sem a még függőben hagyott érdemi-tartalmak
megfontolásakor nem jelent semmit. Egy vegyésznek ugyanis nemcsak privilégiuma,
de szerzett tudása folytán alapképessége is, hogy a kémiailag tapasztalt
valósággal összhangban levő állításokat tudjon megfogalmazni és bizonytani
bármely elé-vetődő molekuláról – pláne ha akad kísérleti-tény is amibe
fogódzkodhat. Ez tehát az én belépőm arra a területre, melyet oly irdatlan-sok
nem-vegyész csoszogva koptat, s hol hetet-havat összehord…
… Központi viszont az a kérdés, hogy MI
MIATT is kell üldözve követni ezt az „átkos anyagot”? Pedig ez a
legkönnyebben megválaszolható rész. Egyedül amiatt nem haszontalan az ekörüli
nyomozati-ténykedés, mert VISSZAÉLÉS
történik a vegyület körül. Nevezetesen: túl-használat.
Mégpedig abból – az eredeti céllal semmiféleképp nem harmonizáló –
elgondolásból, hogy direkt-alkalmazású kontakt-bevetésével magán a cél-kultúrán
az érés-gyorsító, „lábon-szárító” hatását gazdasági-előnyökért kiaknázhassák.
Erre azonban senki nem kérte és hatalmazta fel a folyamatban résztvevőket.
Ebből s nem másból adódik, s egyre eszkalálódik, minden glifozát-címkézetű
probléma…
…Ezek
után már csak az a vádpont maradhatna, hogy „a suszter maradjon a kaptafánál”.
Nézzük hát, próbaszerűen, a hivatásos kaptafakészítők egy minősített alkotását.
Ez pedig az a munka, melynek tárgya a giliszták halandósága és
meddőség-növekedése a glifozát által. E cikkben, miként minden eredeti
munkában, a kísérlet felállítása és kivitelezésének a körülményei a
leg-perdöntőbbek (hiszen ezek alapján lehet az elemzéseket/bizonyítékokat
elfogadni vagy eldobni); nézzük hát ezeket…
… Latolgatom, vajon eljött-e már a pillanat
arra, hogy javasoljam annak a barátságos mérlegelését, kivált a fentiek
tükrében: MERRE is tart a tudomány? Alkotnak-e ott bármit is – cikkek
garmadáján túl? A tudás duplázódik-e egyre gyorsabban avagy a sületlenség
hatványozódik mértéktelenül?
Ha mindenki „kapitánykodik”, ki marad matróznak? És ennyi regiment kapitánnyal
ugyan merre megy majd a hajó? Már ha egyáltalán menni fog: a fűtő vagy
vitorlamester hiánya előbb-utóbb visszaüt…
DaBe-ráció
… Végy egy jól-szabott
öltönyt, szabdald szét ollóval apró-darabokra, majd tárd a nyilvánosság elé,
lobogtatva hol-ezt hol-azt a darabot, elégedetten sütkérezve e cafatok közt,
várva a helyeslő válaszra: Ugye hogy ez nem öltöny? Ugye hogy a szabója kontár?
Nos, erre hajaz
D.B. „levélhullatása”,majd „városszéli
Kórház felé” tántorgása…
…Fáj
Neki az is, hogy megfontoltságomból
eredően 1 teljes napot szántam arra, hogy összetettebb képet nyerjek
felőle. Rendreutasításához igazodva minimum fél-évszázadot kellett volna
megszólításával várnom – ezalatt mást se téve mint átrágni magam azon a
szeméthegyen amit eddig hátrahagyott. – Mellesleg, jelzett „mélybeszállásommal”
azért tettem a dombján néhány vizitet.
E megturkálás összefogott beszámolója lelhető fel mindkét eddigi reflexiómban,
bővebb magyarázattal azok lábjegyzeteiben. Csakhát, D.B. ezekből is meglibbentett közönsége előtt a
mesterollójával-kivágott néhány-szövetdarabot, ráfröccsentve előbb
agya-váladékát. Majd közszemlére tette a terméket: mutogatva, mennyire nem
vonzó…
Siralomkönyv
…Nem érti
igazán a metódust, képtelen érdemben összevetni a társulatilag innen-onnan
összehordott dolgokkal: csak sorol és sorol; sehol nem gondolkodik; pláne nem
elemez vagy szintetizál. Ami nélkül viszont (sem Ő, sem mai követői, sem a számában mindegyre csak szaporodó
tudóst-mímelő törpe-sereglet) nem fog eljutni sehová – már ami a kihívások
reális kezelését illeti. Megy tovább, könyve hátralevő, általunk már nem
követett többszáz oldalán, egy olyan úton ami:
·
semmit
nem kínál,
·
semmit
nem old meg,
·
és alig
valamiről informál…
Drogok: Ártalmatlanítás
Ha majd, e
rettenetes-iramú loholásban a gazdasági-fejlövés mítikus irányát követve,
egyszer adódik egy pillanat, mikor az Emberiség
– hangadó nagyjai, vagy helyettük az alárendelt kicsinyei – számvetést és
követendően-betartandó menetrendet mer készíteni az eltakarítandókról, akkor a
mindennapi-szarunk fölötti hánykolódás mellett ott kell legyen a
modern-orvoslás eszköztáraként mindegyre csak sokasodó gyógyszerek
maradványainak az eltakarítása is… Zömükről elmondható hogy mesterséges
termékek, távolról sem a Természet
otthonos komponensei. Ebből adódóan – amennyiben sorsunkat összekötjük az
addikcióval párosuló rituális fogyasztásukkal – az eliminálásukról is
gondoskodnunk kell. Hacsak nem feltett szándékunk a Természetet erről az oldalról is olyan kihívással szembesíteni,
amiből bizonyosan mi fogjuk a rövidebbet húzni. A gyógyszerfogyasztással az a
helyzet, hogy a szervezetünkből kiürülő komponenseik abba az
anyagcsere-végtermékeinkbe ágyazottak, amelyre hivatalosan is hatályosan is
rátelepedett a Szennyvízipar. Mely
mohóság által azok a bizonyos csővégi-problémák még-súlyosabbak lettek. Ugyanis
ezen mesterséges-vegyületek effektív lebontására már végképp alkalmatlan az az
elrendezés amely eredetileg a szarmegsemmisítésre lett bevetve; akárhogyan is
foltozgatják azt a negyedik-fázisú tisztítási-lépcső folyamatba-iktatásával…
Öngól,
Mindenáron
Általánosabban is igaz, hogy a szakzsargonokkal akadálypályásított
udvarias-hangzású szavak tompán ismétlődő ürgetése-forgatása nem igazán
alkalmas a dolgok velejének a szélesebb-körű láttatására. Az így közreadottak
átmennek az Olvasó fülén mint a szél – hacsak el nem alszik közben, vagy dobja
az egészet a puszta érdektelenségbe. Pedig, a jelen eset két zsongító mondatában
(miként a kőtömb-mélyén egy zárványban az arany) igen-fontos tartalom rejlik.
Átteszem hát az idézett mondatok tartalmát egy póriasabb megfogalmazásba,
kikristályosítva a lényeget:
|
A dolgok kezeléséhez szükséges tudásban az űr e cikk-szarók
hombárjában akkora, hogy ott se kapaszkodó se talaj a láb alatt; így annak
vákuumát minél sűrűbb köddel igyekeznek az ott foglalatoskodók kitölteni,
hogy onnan időnként aranytálcán átnyújtsanak némi kiporciózott homályt. |
Talajtan
…A magyar
nyelv, a maga szépséges alkotó-tömörségével azt kívánja sugallni e
szóösszetétellel, hogy ez valami tanításféle, bölcsességek-halmaza a talajról.
Lehetséges. A jelenlegi kínálat által felvonultatott erről-szóló 128 millió monográfiát azonban nem
vállalhatom áttanulmányozni az egybehangzás tesztelése végett. Pedig, valami
effélére ma nagyon is szükség lenne. Tele vagyunk problémákkal ugyanis, s
maradjunk egyelőre itt csupán a talajokat
érintőeknél.
Emiatt-e vagy
sem, gomba-módra szaporodnak a „talajtani-szakemberek”.
Most azzal hogy ez mennyire egészséges folyamat, egyelőre ne foglalkozzunk.
Vizsgáljuk meg inkább azt, hogy ezáltal alkalmasint visszaszorulásra
kényszeríthetőek-e a talajokkal az utóbbi-időkben előállott jelentős problémák?
Hoztak-e a talajtani-kutatások olyan eredményeket amelyek alkalmasak az
orvoslásra?
Messziről kell
induljak ahhoz, hogy a táj teljességéről is legyen némi képünk. De el fogom
vezetni az Olvasót oda, hogy lássa
azt amit 1 millió publikáció is
inkább csak elfed – miközben nem lelhető egyetlen olyan sem, amely a
végeérhetetlen mellébeszélő-halandzsán vagy az önmagát is értelmezni-képtelen
szőrszálhasogatáson túl, ha megközelítőleg is, de a lényeget feltárná ezekről:
·
Mi a helyzet a „nyomelem-fronton”?
·
Van-e egy adott elemből a talajban elég?
·
Pótlandó-e avagy már az is káros ami ott van?
·
Felszívódik-e (az adott elem), és ha igen hova,
és azt mi vezérli?
·
Mi lenne hát a helyes teendő?...
Rehabilitációt
…A vehemens
bíráló (továbbiakban VB) explicite megvádolja MF-t azzal, hogy szándékosan keresett
„puha felületet” ahol hiszékeny és lusta bírálókra lelvén dolgozatát
becsúsztathatja. Gyakorlatilag lehülyézi két bírálótársát, akik észleltek
rációt MF dolgozatában. Már azt is
sérelmezi VB, hogy MF ezt az
újságot pécézte ki. Majd bemutatja önmagát mint mentő-angyalt: Lámcsak, a
puha-újság szerkesztőinek mázlijuk volt hogy a benyújtott munka eljutott ahhoz
is aki érti a téma csínját-bínját: VB-hez, a terület világbajnokához.
Akinek így mód adatott arra hogy megtapossa szerzőt s dolgozatát, lépten-nyomon
halandzsának minősítve hol az egészet hol a részleteit. S rúg bele még azzal,
hogy vajon miért nem próbálkozott azt „mustrára” bocsátani pl. a tekintélyesebb
JGR-Atmospheres folyóirathoz?...
… Közelebb hozom a történéseket egy másik
terminológiával:
Köllene egy
szatócsboltnak a cégérére némi becsalogató fénymáz, de ha nem szivárványos
akkor az nem kóser. A kóserság fájintos megítélése egy épp arra csetlő-botló Csalhatatlan Tudor privilégiuma, tudjuk
meg tőle magától, aki hessegeti a picsába a más álláspontot képviselő
bírálótársait, kényszeríti autokratikus akaratát a szatócsbolt remegő
részvényeseire, cefetül megköpdösi a dolgozatot [gibberish a köbön], majd az így előkészített csemegére ráveti magát
hogy kicsipkézhesse odvas fogával. Teszi mindezt úgy, hogy hevületében feledi a
közlési-etika udvariasságokon-túli alfáját is: ugyanaz a dolgozat (egy-időben
pláne!) több helyre nem nyújtható be…
… Anélkül hogy a teljességre törekednék MF kéretlen-bírálói hosszú-sora
bemutatásában, említésre méltónak tartom Judith
Curry kezdeményezését, aki felületet hozott létre a pro és kontrák
kifejtésére és ütköztetésére – bár maga nem ért egyet MF állításával. Ennek ellenére, az IPCC vonalat 2010-től maga is korrumpálódottnak tartja s a folyó
tevékenységet mint crankology
jellemzi – amit nyelvünkre így sikerült áttennem: Diszfunkcionális Tákolmányológia…
Bonckés alatt
A Klíma-kaland színpada (a felturbózott
érdeklődés talaján) önként kínálja a fellépést, boldog-boldogtalannak. E
ringlispíl kínálta vásári-szédület forgónak s szemlélőnek egyaránt látványos,
mégha mindkettő is tudatában van: a falovacskák körbeforgása céltalan, s a múló
izgalmakon túl legfeljebb rosszullétet, esetleg hányást idézhet elő…
… Azt
hogy egy szakmai feltérképezés is mily buktatókat rejt, példázza Jánosi Imre Miklós 2020. január 13-án
elhangzott előadása. Komoly fizikusi végzettsége és széleskörű
nemzetközi-tapasztalatai ellenére, tudását összegezve 54 évesen olyan
előadásokkal fémjelzi a hazai Klimatológiai-gondolkodást, amely a belső
skizofrénia szorításában nem képes (vagy nem mer) A-t és B-t
megkülönböztetni. S bár előadása anyaga több-pontja is kínálja az
egyértelműsítést, ezek kiaknázására nem történik erőfeszítés. Helyette rendre
óvatosan olyas közbevetéseket eszközöl, amelyek a kétértelműséget segítik
vissza a nyeregbe. Mivel ezek felettébb-ügyesen bújnak meg az előadása
anyagában, alább a műtőasztal reflektorfényében veszem e részleteket a bonckés
alá…
Al-Klímia
Egy
vállalkozás során – hol is idegen-területre kellett merészkedjek, mind
ismeretekért mind cáfolatokért – jobbnak láttam ha a véleményalkotás
tárgyi-biztonságát növelendő átrágom magam egy vaskos könyvön. A rágcsálás
során – a rengeteg ismétlés, csont és mócsing között – találtam néhány olyan
megbúvó ám üde elszólást, amelyeket ezúton osztanék meg azokkal az
érdeklődőkkel, akik a Klímaprognózis
Pillérei alatt nagy tanácstalansággal álldogálva ezt kérdezgetik halkan
önmaguktól: Vajon csak én lennék annyira balga hogy egy kukkot sem értek az
egészből?...
… Szemléletes áttétellel: Az elefántok
viadalában kellene megtippelnünk egy ott sündörgő hangya túlélési-esélyeit –
pusztán arra támaszkodva hogy hangyák bizony ma is léteznek. Csupán egy halk
köhintéssel jelezném az áttekintés eme korai stádiumában az Olvasó felé:
Esett-e ebben a centrálisságot sugalló passzusban bármi szó is a légköri CO2-ről?
– Persze, persze, ez még nem perdöntő: amellett tudjuk, léteznek
fedett-ügynökök is… Ha továbbra is az elefántos-áttételben értelmezzük a
tisztánlátást akadályozó felmerülő-nehézségeket áthidaló lehetőségeket, akkor
azok hasonlatosak afféle kívánalmakhoz, hogy az elefánttest molekulái
máig-ismeretlen kölcsönhatásaiból kellene tudnunk levezetni egy-egy bődülés,
toppantás, dühödt agyar-csavarintás bekövetkeztének a pillanatát, intenzitását,
eredményét. [A mű távlatos-sugallata szerint ez nem lehetetlen.]…
Hozzászólás
A Tervezés intellektuális műfaj, s a homo sapiens önvélekedése szerint a
saját privilégiuma. Tervezni tehát jó-érzés, s akinek ez jut osztályrészül az
teszi, gőzerővel… A fő-fő különbséget persze az teszi, hogy adott gőzerővel ki
mennyi eredményt és mennyi gőzt produkál…
A Feilerek P/Fillérei
…a mesterségesen létrehozott,
rózsaszínűen udvarias, egymás kerülgetésénél egyébre nem való, igencsak-szűk
médiaterében valójában NEM vita zajlik, s pontosan erre kívánok
rámutatni leleplezéseimmel. Ugyanis, míg az egyik fél rendre érveket vonultat fel
(természettudományos háttér-tudásából adódóan), addig a másik oldal
propagandista-agitációkkal győzködő
álcázott-mozgalmárokból áll (ahol az álca a több-diplomásság,
amely értéktelen [1-éves!] linkóci-képzésekből tevődik hozzá a puha,
humán-tárgyú alapozásukhoz) Mindazonáltal készek vagyunk helyet szorítani a
tiltakozásoknak, legyen az akár olyan-súlyú is mint az alábbi:
A „Kezük
helyett a lábukkal számolók” civil-kezdeményezésű tömörülésnek az
egyhangú-lábfelmutatással megválasztott Elnökségi Tagjaként tiltakoznom kell a
„törpefejűek” megjelölés ellen, mint amely lábbal-tiporja a kezünknél is
távolabbfekvő agyunk állagának a minősítését. Aztatat, amelyik a legszelídebb
körültekintéssel szeretné módját ejteni, hogy az általunk tartózkodás és
támaszték nélküli páros-lábfelemeléssel egyhangúan-megszavazottan fölösnek-ítélt
légköri CO2 kíméletlenül kiheréltessék…
Legyek és
Zebrák
Komplex
Fizikai Rendszerek Tanszéke. Az elnevezés óhatatlanul is sugallja – ha nem
éppen deklarálja: Házuk táján primitív dolgoknak helyük
nincs; effélék ott fel sem
merülhetnek… A kíváncsiságtól hajtottan, hogy ott netán egy Bolyai vagy Jedlik kaliberű ígérettel találkozom, szerény eszközeimmel és egy
rejtekkulcs segédletével, a minap-éjén magam is belopóztam oda, meglesni: Vajh
miféle hatalmas-ívű feltárások fortyognak az ottani-üstökben, melyek ha majd
kiöntetnek, hát leforrázva áll előttük a Nagyvilág.
… Süldőkorom ritka
cirkusz-vizitálásai alapján tudom, hogy nem lehetetlen akár 10 tányért is
feldobálással körbejáratni a levegőben. De hogy mekkora lehet az a
tabanida-légy sereglet, amelynek a belső-elhatározású csapatmunkája mind a
landolás mind a megülés tekintetében szabad-szemmel és krétával az egyik,
stopperral a másik kézben még követhető az alkalmi-megfigyelő számára, arra
adjon becslést mindenki maga…
… Mikor a második tételre
rábukkantam, egy motorikus erő elhatalmasodását diagnosztizáltam magamon: úgy
elfogott a röhögés, hogy erősen kellett kapaszkodnom – a klaviatúrába az egyik,
az asztal lapjába a másik kezemmel – nehogy szégyenszemre leessek a székről,
szem elől vesztve ezáltal a kínálatot, amely azt boncolgatja nagy-komolyan,
hogy vajon hűtik-e a zebrát a csíkjai…
… S a legkevésbé sem szeretnék
belekotnyeleskedni egy ekkora tudósgárda portfólió-alakításába, de mi lenne ha
egy kombinatorikai-folyóiratot is megcéloznának annak kiókumlálásával, hogy
miként alakul a tabanidák landolása a zebracsíkok függvényében? – Hacsak nem ez
is lerágott csont már…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése